Színházi improest sorozat a Merlin Színházban
 
Tíztől próba, hétkor előadás!
2010. Január 19.
 
  Az egésznapos próbafolyamat,  
  és az esti bemutató is szabadon látogatható!   
  HA AKARSZ, JÁTSSZ VELÜNK   
 
 
„TÍZTŐLPRÓBAHÉTTŐLELŐADÁS” 
  
Egy színházban az átlagos próbaidőszak  hat hét. Egy színdarab megírása körülbelül fél év. Egy zeneszerző  átlagosan hét hónap alatt komponál egy zenekari művet. Egy színész  három hét alatt tanulja meg a szöveget. Egy díszlet megtervezése  és kivitelezése körülbelül egy hónap.
Mi történik akkkor ha mindezekre  csak egyetlen nap áll a rendelkezésünkre? 
A színházban van minden...Irodalom,  zene, képzőművészet...
Színházi kísérletünk célja, hogy  különböző művészeti ágakban alkotók egyetlen, intenzív nap  keretében együttműködve valami megismételhetetlent hozzanak létre.  
Erre azonban csak egyetlen napjuk van.  Semmi sem menti meg őket az előadástól...és a vérszomjas nézőtől,tőled! 
  
Az első kísérlet rendezője  és játékmestere: 
Horváth Kristóf
  
Még mi sem tudjuk mit rendez. Ő  sem. Ti sem. 
  
Hány féle képpen lehet elrontani  a szöveget? Lehet-e gyilkolni egy tornacipővel?   
 VALAMI ILYESMI... 
  
Az alkotók reggel találkoznak.  Késve megérkezik a rendező. 
Kávéznak.
  
Asszisztens: Nem kéne próbálni?
 Rendező: De.
 Színésznő: Mit játszom?
 Rendező: Ne is álmodj róla, hogy  elmondom!
 Asszisztens: Na menjünk le a próbaterembe.
  
Kínos topogás a próbateremben.  
A rendező kiosztja a szerepeket. 
A színésznő  boldog. 
Valami általa ismeretlen szerepet kapott.  
Elkezdődik a próba. 
Senki sem érti, hogy lesz ebből este előadás.  
Megérkezik a koreográfus. Fejetlenség.
  
Színész: Tánc is lesz? Nekem fáj  a térdem.
 Rendező: Nem a térdeddel kell táncolni.
 Színész: Nem szívunk el egy cigit?
 Koreográfus: Csak ritmusra.
  
Dohányoznak. 
A koreográfus  álfrancia tánckifejezésekkel bombázza a rendezőt. A rendező  a fejét vakarja. 
Megérkeznek a zenészek.
  
Zenész: Helló, akkor most mi van?
 Rendező: Ne mivanozzál hanem állj  a helyedre.
  
A zenészek ténferegnek a térben.  
Nagynehezen megtalálják a helyüket. Az utolsó  cigaretta is elszívódik. 
Folytatódik a próba. 
Megérkezik a díszlet- és jelmeztervező.
  
Tervező: Helló!
 Rendező: Próba van!
 Tervező: (suttog) Helló!
 Rendező: Állj!
 Asszisztens: Cigiszünet!
  
Csoportos dohányzás veszi kezdetét.   
A tervező bőröndjéből különféle rongyok kerülnek elő. 
A rendező  utolsó hajszála is megőszül. 
  
Színésznő: Ezek lesznek a ruhák?
 Rendező: Nem igaz, hogy még cigizni  sem tudtok rendesen.
 Asszisztens: Folytathatjuk?
 Rendező: Igen, álljunk  össze!  Mindenki vegyen fel egy ruhát, aztán az elejétől kérem szépen.
 Színész: Melyik az eleje?
 Rendező: Amelyiket nem tudod!
  
A próba folytatódik. Kopogtatnak.
  
Színésznő: Ez benne van? Nagyon  jó ötlet!
 Rendező: Állj!
  
Az ajtón belép a technikus. Kezében  lámpák, izzók.
  
Asszisztens: Cigi!
 Rendező: Freeze!
 Színésznő: Az mi?
 Technikus: Hova tegyem a lámpákat?
 Rendező: Ahova akarod!
  
A technikus lerakja a lámpákat.  
A próba folytatódik. 
Az ajtón beront a színház igazgatója.
  
Igazgató: Na kész vagytok? Itt vannak  a nézők! Teltház gyerekek! Teltház!
 Rendező: Oké álljatok be kezdéshez!
  
Sötét.
A zenekar a nyitányt játssza. 
Fények feljönnek. 
A színészek csodával határos módon  életük legjobbját alakítják. 
A néző  tapsol. 
A koreográfus örömkönnyeket hullajt.  
Az asszisztens részeg.                      
 
A rendező átveszi a legszabadabb előadásért járó díjat.